Szept. 25-én kapták meg Bonchidán okleveleiket azok a fiatalok, akik részt vettek az építettörökség-helyreállító szakképző programban, amelynek során a legjobb szakemberektől tanulhatták a mesterséget. Az ünnepségen részt vett a Művelődési Minisztérium, valamint a British Council képviselője. 1998 óta romániai és angliai mesterek képeznek ki szakembereket. A program 2001 óta működik Bonchidán. Dr. Szabó Bálint, a Transylvania Trust elnöke felhívta a figyelmet: várhatóan a jövőben az anyagi fedezetet könnyebben elő lehet majd teremteni a régi, értékes épületek helyreállítására. /Farkas Imola: Építettörökség-helyreállítói szakképző program Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2004. november 6.
Az Erdély Versailles-aként számon tartott bonchidai Bánffy-kastély hírnevét nemcsak építészeti értékeinek, hanem a 70 hektáros parknak is köszönhette. A park újratelepítésére az első lépeseket most megtették: a helybeli iskolások fűzfákat és jegenyéket ültettek. /Farkas Imola: Bonchida. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2005. február 16.
Megjelent Az erdélyi táj kérdései /Művelődés, Kolozsvár/ című könyv Fekete Albert szerkesztésében, a budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert- és Településépítészeti Tanszék és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A kötetet többnyire Magyarországon élő kert- és tájépítő mérnökök és egyetemi hallgatók írták, akik Erdélyben a különböző programok keretében Bonchidán, Sztánán, a Csomád–Bálványos kistérségben, vagy Marosvásárhelyen a Sapientia Egyetem campusának a megtervezésében tevékenykedtek. A tájépítésről szóló tanulmányok mellett bő anyagot található a kötetben Erdély kastélyairól és az ezeket körülvevő parkokról. Több tanulmány felhívja a figyelmet az Erdélyben fellelhető negatív jelenségekre, mint amilyenek a tájidegen szennyező építkezések, a természeti erőforrások túlzott használata, a talajpusztulás és elmocsarasodás aggasztó méretei, az erdőállomány csökkenése. Kalotaszeg táj-lélek-rajza című tanulmányában Eplényi Anna budapesti ötödéves tájépítész hallgató a következőket írja: „A szegénység, az elmaradottság és a népességcsökkenés olyan súlyos vaksághoz vezet, hogy csak néhány napra vagy évre tudnak előretekinteni. Másrészt a könnyen jövő meggazdagodás oly könnyen elviszi az egykori évszázados értékeket, hogy néhány év alatt hűlt helyét sem találjuk”. Jelenleg a Kalotaszeg megmentéséért folyó munka a sztánai tájépítész-program és a Sztánai Műhely keretében bontakozik ki. A programot a Kós Károly Egyesülés, a budapesti Táj-, és Kertépítész Diákszövetség, a Szent István Egyetem, az Arany János Közalapítvány és a sztánai–kolozsvári Szentimrei Alapítvány támogatja. Székelyföldön, a Csomád–Bálványos kistérségben a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CsTTE) a helybeliek. /Ajtay Ferenc: Könyv Erdély tájairól. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2005. május 17.
Megjelent Henics Tamás, /sz. 1965, Szentgothárd, Vas megye/ kétnyelvű könyve: Juhmérés Visában, alcíme Szent György-napi örökségünk. Angol nyelvre Sue Foy fordította: Measuring sheep’s milk in Visa a Saint George’s day custom in Transilvania. A kötet az Etnofon népzenei kiadó gondozásában jelent meg 2005-ben Budapesten. A szerző összehasonlítja más falvak azonos szokásaival, (Méra, Szovát, Szék, Magyarlóna, Nemeszsuk, Bonchida, Magyarpalatka), a kiadványt fényképek illusztrálják. /Vajnár Ilona: Juhmérés Visában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2005. június 24.
A Nemzetközi Műemlék Alap (World Monument Fund) június 21-én tette közzé a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének 2006-os listáját, erre került föl a nagyváradi vár, a kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány és a város önkormányzata összefogásának köszönhetően. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere szerint fontos előrelépést tettek a vár megmentéséért, mivel a legrangosabb nemzetközi számbavétel lehetővé teszi olyan források elérését és olyan műemlékvédelmi szakemberek segítségét, akik a vár korhű restaurálását garantálják. A vár ma is látható formáját János Zsigmond és Bethlen Gábor fejedelmek uralkodása közötti időszakban nyerte el, bástyás rendszerét. Romániából három műemlék került a legveszélyeztetettebb világörökségi kincsek közé: Constantin Brancusi immár felújított Végtelen oszlopa, a gelencei római katolikus templom 1996–1999 között és a bonchidai Bánffy-kastély, amelyet 2000-ben ajánlottak nemzetközi védelemre. /Lakatos Balla Tünde: A világ legveszélyeztetettebb műemlékei között a nagyváradi vár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2005. június 28.
A 71 éves Szakács János kutató szenvedélye 1952-ben kezdődött, amikor a fémipari szakiskola diákjaként a kötelező szakirodalom helyett az újsággyűjteményeket kezdte lapozni a könyvtárban. A műszaki egyetem hallgatójaként figyelme a szakmai olvasmányok felé fordult. Minden délután munka után két órát olvasgatott a kolozsvári központi könyvtárban. Amióta nyugdíjas, több ideje jut szenvedélyére. Ez idáig legterjedelmesebb alkotása a Bonchidai Hírek. Öt év alatt 2577 újságcikket gyűjtött össze, ezek összesen 1600 oldalt töltenek ki. Az anyagok 1870 és 2000 között íródtak, s valamilyen szempontból kötődnek Bonchidához. Tűzesetekről, báli beszámolókról, a Bánffy család sorsáról, árvízi tudósításokról szólnak, de statisztikák, rendeletek, helyi hírek is vannak benne. A két kötetet fotók, képeslapok, különböző dokumentumok illusztrálják. A két vaskos kötettel hiába kilincselt a szerző, nem talált támogatókat a kiadásra. Az első kiadás 1997-ben „jelent meg”: a gyűjteményt eddig 28 példányban köttetett be saját költségén a szerző. Alapítványokhoz, művelődési egyesületekhez, könyvtárakhoz juttatta el a dokumentumgyűjteményt, de kedvező véleményt sehonnan sem kapott. Egy példány a Széchényi Könyvtár tulajdonában van. Elkészült újabb munkája: Válaszúti Hírek. A bonchidai kötet is kiegészítésre szorul, „megjelenése” óta még 800 cikk gyűlt össze. Jelenleg a szoborsorozaton dolgozik, de készített összeállítást Wass Albertről is. A ledöntött kolozsvári magyar szobrokról az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte Trianon megemlékezésen tartott előadást. Szakács János minden egyes napon bemegy a kolozsvári központi könyvtárba. Amikor a kutatott témához anyagot talál, szó szerint leírja egy kis papírlapra. Otthon pedig lemásolja egy A4-es lapra. /Szentes Szidónia: Régi lapok búvára. Szakács János régi folyóiratokat lapozgat. A ledöntött erdélyi magyar szobrokról szóló sorozatát az olvasók rendszeresen láthatják az Erdélyi Napló hasábjain. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 28./
2005. július 4.
Az esős idő miatt idén kevesebben látogattak ki a negyedik alkalommal megszervezett Bonchidai Kastély Napokra. A Transylvania Trust Alapítvány (TTA), az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) és a Bonchidai Polgármesteri Hivatal által szervezett rendezvényen jelen volt Szabó Bálint, a TTA elnöke, Hegedüs Csilla, a TTA ügyvezető igazgatója, David Baxter, az IHBC bonchidai programjának igazgatója is. Szabó Bálint elmondta: a munkálatok minden évben lassan-lassan előrehaladnak. /Köllő Katalin: Eső áztatta kastély-napok Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2005. július 9.
Megjelent a Transylvania Trust munkatársainak /Benczédi Sándor, Kirizsán Imola, dr. Kovács András, dr. Szabó Bálint, Weisz Attila/ könyve: Magyar vonatkozású épített örökség Erdélyben /Utilitas Kiadó, Kolozsvár, 2005/. A szép kivitelezésű kötet több mint félszáz műemléket mutat be. Kastélyok, templomok, jeles házak, iskolák, történelmi városközpontok sorakoznak a könyvben. A szerzők szerint ezek „a legmeghatározóbbak az erdélyi magyar gondolkodásban, kultúrában, és legnagyobb hatással voltak építészetünk alakulására”. Ilyen például: Kolozsváron a Farkas utca, a város középkori falai és tornyai, a Házsongárd, Déva vára és Vajdahunyad várkastélya, Bonchida, Gernyeszeg, Keresd, Bánffyhunyad, Alvinc, Nagyenyed, Gyulafehérvár műemléki együttesei vagy Torockó házsorai. A leírásokba a legfrissebb kutatási eredmények is beépültek. /Dr. Murádin Katalin: Épített örökségünk szemléltető példatára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2005. augusztus 25.
A bonchidai Bánffy-kastélyt 1944 őszén felgyújtották. 2000-ben felkerült a világ 100 legveszélyeztetettebb épületének listájára. A Bánffy-kastélyban működő Épített örökség–Helyreállító Szakképző Központ (Built Heritage Conservation Training Centre, BHCT) 2001-ben jött létre. A történelmi épületek helyreállításában hagyományos építési technikákat és építőanyagokat alkalmazni tudó szakmunkások hiánya tette szükségessé a központ működését. /Épített örökség-felújító szakképzés Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2005. augusztus 27.
Hivatalosan is felavatták a bonchidai Bánffy-kastélyban működő központot, amely azon kevesek közé tartozik, ahol gyakorlatban is elsajátíthatják az építészek, restaurátorok a szakma csínját-bínját. Neves személyiségek ünnepeltek együtt a Transylvania Trusttal: Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetője, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Virgil Nitulescu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, David Baxter, az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) európai programjának igazgatója és John Yates, az IHBC elnöke. A Transylvania Trust csapatának köszönhetően a Bánffy-kastély esete az egyértelműen pozitív példák közé tartozik. Dr. Szabó Bálint, a Transylvania Trust elnöke nyitóbeszédében elmondta: Erdély gazdag építettöröksége számos kor, stílus, kultúra jegyeit hordozza – egyik legfontosabb épület a bonchidai Bánffy-kastély, amely a Transylvania Trust és partnerei erőfeszítéseinek köszönhetően lassanként visszanyerheti egykori fényét. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kifejtette: Erdély mindig is Európa része volt, a kulturális sokszínűség e vidék sajátsága. Napjainkra feledésbe merültek az egykori mesterségek, technikák, amelyek nélkül az ország gazdag épített örökségét nem lehet eredeti állapotában helyreállítani. /Farkas Imola: Építettörökség-helyreállító szakképző központ Bonchidán. Magas rangú vendégek a Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
2005. október 14.
Az internetes Transindex.ro beszámolt arról, hogy Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ szeptember 28-án Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában címmel tartottak konferenciát. A HTMH ülésterme és az előtér is zsúfolásig megtelt. „Miért kell foglalkozni a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben a határon túli magyarokkal?” – olvasható a konferencián kapott dokumentációs anyagban, a feleletet: mert alkotmányos kötelesség. Minden uniós tagállam (illetve leendő tagállam) megalkotta a saját Nemzeti Fejlesztési Tervét, melyben természetszerűleg a határ menti kapcsolatok is hangsúlyosan megjelennek, és így szinte automatikusan is komolyabb pénzforrások is megteremtődnek a különböző együttműködési projektekre. Ezen lehetőségeket ismertette Baráth Etele, az európai ügyekért felelős miniszter. „Ez a második Nemzeti Fejlesztési Terv már az összmagyarság ügyét fogja szolgálni a határon átnyúló kapcsolatokban”, jelentette ki. Csutak István, a bukaresti Integrációs Minisztérium államtitkára, és Gyurovszky László szlovák régiófejlesztési miniszter a román és a szlovák nemzeti fejlesztési terveket vetette össze a magyar tervekkel. Mivel nincsen még szerbiai nemzeti fejlesztési terv, így a vajdasági autonóm gazdaságfejlesztési tervet Pásztor István miniszter mutatta be. A szakértők rámutattak azokra a közös pontokra, melyek mindkét országban elsőbbséget élveznek. Az októberi közös magyar-román közös kormányülésen ezen közös prioritásokat egyeztetik, és ezen egyezőség alapján dolgoznak ki közös cselekedési stratégiákat. Fontos cél, hogy a pályázók a direkt és indirekt európai alapokhoz kezdjenek pályázni nagyobb projektjeikkel, mert elsősorban ezen közös európai forrásokból tudnak alapvető stratégiai fejlesztéseket megvalósítani. Az európai pályázási rendszer sokkal bonyolultabb, szigorúbb. A pályázási technikák elsajátítása és a megfelelő projektmenedzsment kialakítása meghatározó a sikeres projektek végigvitelében. A nagy európai projektek és források közül az INTERREG programokat Márkus Ferenc irodavezető ismertette. A programban a határ két oldalán levő megyék vehetnek részt, különálló vagy tükör-projektekkel. Az alap 2003-ban kezdte el működését, és több mint 68 millió eurós kerettel 2005-ben írták ki az első pályázatokat, melyeket hamarosan értékelnek is. Ezen pályázati kiírások 4 programban lefedik Magyarország teljes határövezeteit, és elsősorban infrastruktúra fejlesztésre, közös határokon átnyúló együttműködésekre lehet pályázni. Jövőre újabb kiírások várhatók. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója az EU-n belül a határokon átnyúló kapcsolatok rendszerére felépülő transznacionális régiók formálódását vázolta fel. Két nagyszabású EU-s forrásokat is felhasználó projekt bemutatása során (a bonchidai Bánffy-kastély felújítása és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar létrehozása) a projektvezetés nehézségeiről is szó volt. Az idén létrejött Szülőföld Alapot bemutatták a konferencián. Idén a magyar kormány elkülönített állami pénzalapot hozott létre a határon túli magyarság támogatására, a szülőföldön való megmaradás ösztönzésére, a kulturális és nyelvi identitás megőrzésére. Az alap 1,15 milliárd forint keretösszegű támogatást írhat ki még ebben az évben. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke vázolta az alap felépítését. A Szülőföld Alap Tanács a miniszterelnök által augusztus végén kinevezett 15 tagból álló szakmai testület, amely csak stratégiai döntéseket hoz, iránymutatást végez, konkrét pénzek felett nem kíván rendelkezni (kivéve a HTMH-nak juttatott 25 millió forintról). A Szülőföld Alap titkársága a HTMH épületében kap helyet, a pályázati adminisztrációt is innen intézik. A testületben hét határon túli személyiség képviseli a hét határon túli régiót, továbbá 8 magyarországi prominens személyiség is jelen van, akik többek között a határon túli magyarságot támogató közalapítványokat, hivatalokat képviselik. A határon túli támogatást biztosító közalapítványoknak (Illyés, Apáczai, Új Kézfogás) figyelembe kell venni a Szülőföld Alap prioritásait és a pályázati felhívásait. Fontos, hogy saját támogatási stratégiájuk is ehhez igazodjon. A konkrét pályázati kiírásokat a Szülőföld Alap három kollégiuma valósítja meg. (gazdaságfejlesztési, önkormányzati-vidékfejlesztési, valamint a kulturális-oktatási-egyházi-egészségügyi kollégiumok). A Tanács meghatározta a prioritásokat, viszont a konkrét pályázati felhívások csak a kollégiumok létrejötte után valósulhatnak meg. A határon túli régiós elosztások általában a régiókban élő magyarság számarányának megfelelően történt, Kárpátalja és a Vajdaság irányában pozitív korrekcióval élt a tanács. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a 2005 évi pénzeket 2006 év elején kifizetik, talán a 2006 évi új pályázatokat még az év elején ki tudják írni. Több határon túli civil szervezet a Vajdaságból és Kárpátaljáról sérelmezte, hogy a Szülőföld Tanácsba delegált határon túli képviselőket nem konszenzus alapján jelölték ki, továbbá tiltakoztak amiatt is, hogy ezen személyek öncélúan, belső egyeztetések nélkül határozták meg a prioritásokat. Kiss ígéretet tett arra, hogy jövőre egyeztetés alapján jelölik ki a regionális stratégiákat. Hozzászólásában Kötő József, az RMDSZ oktatási államtitkára javasolta, hogy a közalapítványi forrásokból inkább a határon túli kis költségvetésű rendezvényeket, működési költségeket kellene finanszírozni. Az Alap felhasználásával pedig nagyobb stratégiai fejlesztéseket lehet támogatni. A konferencia nem nyújtott átfogó képet a kormányzati elképzelésekről. A kormányzat az EU-s alapokat és a Nemzeti Fejlesztési Tervet új struktúraként próbálja behozni a támogatási rendszerbe. Ez egyértelműen a nagy civil szervezeteket segíti, azokat, akik egy-egy nagyobb projekthez elő tudják teremteni a 10-50%-os önrészt. Kérdés, hogy a kis szervezetek hogyan tudnak megfelelni az új, szigorúbb kihívásoknak. A Szülőföld Alap alternatív forrásként jelenik meg, de ez sem tud a határon túli támogatási rendszer meglevő problémáira megoldást adni: nem tervezhető, a támogatások ad-hoc jellegűek, csak egy éves időszakra lehet tervezni, nincsenek visszacsatolások, a döntések mögött nincsen személyi felelősség. Félő, hogy ez az alap kiszolgáltatottá válik a politikának, klientúraépítésre használják, így a meglevő civil hálózati rendszert nem tudja hatékonyan felhasználni, befogadni. Nincs arra garancia, hogy a támogatások a leghatékonyabban a legszükségesebb helyre kerüljenek. Az értekezleten nem vett részt a magyar kormányzati főilletékes, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. /Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában. = Transindex.ro, okt. 14./
2006. március 25.
Van kölcsönhatás, de van különbség a román és magyar dallamok között, mondta Kallós Zoltán. A Mezőségen összefonódott a román a magyarral. Nagy a magyar hatás. Kodály és Bartók megállapították, hogy a régi magyar verbunkos zenét a mezőségi románoknál kell keresni. Azonban ha Kendilónán gyűjtöttek volna, akkor előkerült volna ugyanaz a zenei anyag, ami Boncidán és Válaszúton van, mert ennek a három szomszédos falunak – és itt, a Szamos völgyén végig, Szamosújvárig – azonos a zenei anyaga. Kallós hibának tartja, hogy nincs zenei oktatás az alsó tagozatokon. Kolozsváron néhány iskolában, csoportokkal most már beindult. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk, hangsúlyozta Kallós. Ha ilyen szellemi javakkal táplálkozunk, akkor biztos kibírunk még ezer évet. /Takács Éva: Nem véletlen, hogy megmaradt. Kallós Zoltán nyolcvanéves. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./
2006. április 3.
Április 1-jén Gáll Sándor Gyulakuta község polgármesterének köszöntő beszédével kezdődött a kelementelki Simén-kúriában az Erdélyi kastélykert-művészet elnevezésű kerttörténeti bemutató. A budapesti Corvinus Egyetem csoportja egy évvel ezelőtt járt Gyulakután, hogy a környéken levő kastélyok, udvarházak kertjeinek állapotát felmérjék. Akkor Gáll Sándor felkérte dr. Fekete Albert egyetemi adjunktust és Gecséné Tar Imola egyetemi tanársegédet, hogy készítsenek egy ötlettervet a kelementelki Simén-kúria előterének parkosítására. Az előadók felvázolták az erdélyi kastélykert-felmérések szükségességét és jelentőségét a magyar kultúrtörténetben. Gecséné Tar Imola kiemelte a marosvécsi kastély tölgyfaligetét, a szurdoki Jósika-kastélyt és a bonchidai Bánffy-kastélyt. Csortán Ilona, Maros megye főépítésze elmondta, hogy habár történt megelőző védelem, de tájépítészeti szempontból nincs védve egy műemlék sem. /Ferencz Melánia: Erdélyi kastélykert-művészet. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./
2006. május 5.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az elmúlt hét végén tartotta tavaszi műhelytáborát Bonchidán, a Bánffy-kastélyban. Meghívottként jelen volt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének (PKED) elnöke, valamint a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviselője. A magyarországi Civil Sziget és a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor MIT-es programjairól volt szó. Másnap párhuzamosan két-két műhelymunka zajlott, melyek keretében a MIT időszerű programjainak előkészítéséről tanácskoztak. A tavaly első alkalommal létrehozott és Tusványoson megjelent Keskeny út ökumenikus munkacsoport műhelyében a nyári programokról beszéltek. Az Áldás, népesség nevet viselő műhelyben és az Autonómia Ma műhelyben a kapcsolódó programok részleteiről volt szó. Megtartották a MIT küldöttgyűlését. /MIT-műhelytábor a Bánffy-kastélyban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./
2006. június 2.
A Transylvania Trust Alapítvány helyi, regionális és nemzetközi szinten egyaránt kiterjedt partnerhálózattal büszkélkedhet, ennek köszönhető, hogy eleget tehet vállalt feladatainak, eredményesen dolgozhat az épített örökség fenntartható védelméért. Tevékenységei: Erdély épített örökségének dokumentálása, tudományos rendezvények és ismeretterjesztés, szakoktatás, szaktanácsadás, csereprogramok, illetve az integrált örökségvédelem, ennek egyik eredménye a bonchidai Bánffy-kastély helyreállítása. Működésének tíz évét háromnapos: Kolozsváron, Bonchidán és Torockón zajló rendezvénysorozattal ünnepli az alapítvány. Június 1-jén Kolozsváron a nagyobb projektekről beszámoltak a programvezetők. Jelen voltak a Transylvania Trust partnereinek, szponzorainak képviselői, többek között Szentpéteri István konzul-helyettes, Entz Géza, a Pro Professione Alapítvány képviselője és a Polgár-Társ Alapítvány. Tíz év alatt 70–80 faluban mintegy 2000 objektumról készült fényképes dokumentáció, számos országos és nemzetközi tudományos ülésszakot rendeztek, a legjelentősebbek évről évre Szovátán és Kolozsváron zajlanak. Az erdélyi műemléképületeket bemutató füzetsorozat 41. számánál tart; építettörökség-fenntartó tehetséggondozó szakkollégium működik, szaktanácsadást nyújtanak az egyházi vagyonokhoz tartozó épületek helyreállításához. /F. I.: Összefogással az épített örökség védelméért. 10 éves a Transylvania Trust Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2006. július 17.
Július 10–16-a között zajlott Kolozsváron a Nemzetközi Népzenei Tanács (International Council for Traditional Music – ICTM) Etnokoreológiai Szakosztályának konferenciája. A 24. alkalommal megszervezett tanácskozásra az ICTM és a Tranzit Alapítvány közös szervezésében került sor. Az egyhetes szimpózium alatt számos, a néptánckutatással kapcsolatos előadás hangzott el, sor került magyarfrátai, bonchidai és kidei kirándulásra, a konferencia végén pedig a szakosztály új elnököt választott. Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány vezetője, aki 1990 óta tagja a kutatócsoportunknak, munkatársaival együtt nagyszerűen megszervezte a konferenciát. Felföldi László néptánckutató, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese személyében mostantól új elnöke van az Etnokoreológiai Kutatócsoportnak. A négy évre szóló mandátum alatt tehát Budapestre vándorol a szakosztály „székhelye”. /Köllő Katalin: Néptánckutatók nemzetközi tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2006. augusztus 2.
A napokban zárult Kolozsváron a harmadik nemzetközi magyar nyári nyelvtábor. A Bridge Language Study House Egyesület által szervezett nyári, intenzív nyelvoktatási program egyre több magyar nyelvtanulót vonz Erdélybe. A magyar nyelv iránt érdeklődők a nyelvtanulás mellett az erdélyi kultúrába is belekóstolhattak. Ez a nyári nyelvtábor az első és egyetlen olyan program Erdélyben, amely a magyar nyelvet idegen nyelvként és intenzíven oktatja, kulturális tevékenységekkel egybekötve. A kolozsvári magyar nyári nyelvtábor megszervezésének ötlete 2004 telén született meg. Az idei nyelvtáborban a diákok többsége amerikai volt, de akadtak köztük szlovákok és hollandok is. A program keretén belül a résztvevők Kolozsvár történetével ismerkedtek, és ellátogattak Tordára, Torockóra, Bonchidára és Kalotaszegre. /Nemzetközi magyar nyelvtábor Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
2006. augusztus 12.
A bonchidai Bánffy-kastély helyreállításán is dolgozik a Bonchidai Nemzetközi Építettörökség-Felújító Szakképző Központ. Hegedüs Csilla programigazgató elmondta, a szakképző programnak eddig több mint ötszáz hallgatója volt nem csupán Romániából, hanem Magyarországról, más országokból is. A kastély helyreállításához szükséges pénz körülbelül 10 millió euró, ebből 1,5 milliót sikerült eddig összeszedni, de a mecénások köre bővül. Kötő József volt oktatásügyi államtitkár, EMKE-elnök szerint a bonchidai kastély az erdélyi magyar műépítészet és műemlékörökség egyik igen kiváló darabja. Helyreállítása erdélyi közüggyé is vált, amely lehetővé teszi az erdélyi alkotókészség feltámasztását. Kötő államtitkárként nyugdíjba vonult, tevékenységét EMKE-elnökként folytatja. /N-HD.: Tovább épül-szépül a bonchidai Bánffy-kastély. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2006. augusztus 14.
Az erdélyi magyar arisztokráciát tömörítő Castellum Alapítvány augusztus 12-én tartotta szokásos találkozóját Gernyeszegen, másnap a több mint száz résztvevő ellátogatott a bonchidai Bánffy-kastélyba. David Baxter, a restaurátor-központ igazgatója felvázolta a restaurátor-képzés főbb jellegzetességeit. Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke elmesélte, az alapítvány Nagyenyeden jött létre 1993-ban Pap László akkori plébános kezdeményezésére, aki úgy érezte, az erdélyi nemesi réteg rendelkezik azzal a szellemi potenciállal, amellyel újra az erdélyi társadalom elé léphet, és amellyel átmentett értékeit a jövő szolgálatába állíthatja. A Castellum felöleli a köznemességet is. Az alapítvány mostani taglétszáma 190 fő körül mozog. Negyedévenként találkoznak Marosvásárhelyen a Szabadi úti református gyülekezeti teremben, félévenként irodalmi esteket tartanak, legutóbb az erdélyi emlékírók, ősszel pedig Mikó István vadászíró munkássága lesz az est témája. Az évenkénti augusztusi gernyeszegi találkozó az alapítvány legrangosabb rendezvénye, ugyanis ilyenkor visszatérnek azok is, akik Magyarországon vagy Nyugat-Európában élnek, még Ausztráliából is érkeznek meghívottak. /Nagy-Hintós Diana: Főúri vendégek a bonchidai Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A találkozón többek között a Bánffy, Teleki, Kálnoky, Haller, Apor családok, régi és új ismerősök köszöntötték egymást. Csép Sándor újságíró szólt az elmúlt tíz évben megszervezett találkozókról. Haller Béla, a Castellum elnöke Torma Miklósra emlékezett beszédében, aki nemrég távozott köreikből, és aki jelentős szerepet töltött be a Castellum életében. A jelenlévők meghallgatták Adamovits Sándor az Erdélyi Helikon 80 évének szentelt előadását. /Gábor Ildikó: Castellum-találkozó Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./
2006. augusztus 28.
Ötödször rendezték meg a Bonchidai Kastély Napokat. Mindenki kedvére válogathatott: megtekinthették a régiségek vásárát, a bábelőadást, a lovas parádét, kipróbálhatták kézügyességüket. Gazdag volt a zenei program is. Általában 3000–3500 látogatót vonzanak ide a kastélynapok – fejtette ki Hegedűs Csilla ügyvezető igazgató. /Nagy-Hintós Diana: Egyre több az érdeklődő a Bonchidai Kastély Napokon. Óriási sikert aratott a lovas parádé és a régiségvásár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2006. október 23.
Az 1949-ben meghirdetett program alapján alakultak meg Romániában a kollektív gazdaságok. A magánhasználatban maradt állatállomány és csekély földterület után a falusiaknak kvótát kellett szolgáltatniuk. A kvótarendszer és alkalmazói nem voltak tekintettel arra, hogy a kvóta beszolgáltatását követően mennyi maradt a földműves családja részére. Tiltakozás is volt, így Bonchidán, 1956. október 24-én az egyik kerítésen az alábbi felirat volt olvasható, románul: „Falusiak! Tagadjátok meg a kötelező terménybeszolgáltatásokat!” Nyomozás indult, a tettest nem találták meg. Szakács János évekkel ezelőtt vállalta tettét. /Kerekes Edit: 1956 Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2006. december 20.
Több mint másfél évtizednyi képviseleti, szervezői tapasztalat áll a romániai magyar fiatalság egyesületeinek egyik ernyőszervezete, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) mögött. A MISZSZ elnöke, a temesvári Somogyi Attila elmondta, hogy tavaly ilyenkor nehéz 2006-nak néztek elébe, ugyanis teljesen kimerültek a forrásaik. Ennek ellenére a hagyományos rendezvényeiket megtartották: az Udvarhelyi Fiatal Fórummal és a Temesvári Magyar Diákszervezettel közösen szervezett Hóhányó Olimpián kezdték az évet. Bonchidán jövőtervező műhelytábort szerveztek, majd Zeteváralján projektmenedzsment-képzést. A MISZSZ kábítószer-fogyasztást megelőző programja is útjára indult. Hagyományos táborukat, immár a hatodikat Szovátafürdőn szervezték meg, egyszerre a tizedik tisztújító küldöttgyűlésükkel. Az évet pedig a harmadik kapnikbányai téli műhelytáborral zárták. A MISZSZ a tagszervezeteit képviseli a Magyar Ifjúsági Tanácsban, a Román Ifjúsági Tanácsban, a Magyar Ifjúsági Konferenciában, az Európai Népcsoportok Ifjúságában, valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségében. A MISZSZ közleményben ítélte el a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnökének tanári állásából való menesztését, és az Európai Népcsoportok Ifjúsága teljes jogú tagjaként az egyik legbefolyásosabb európai ifjúsági ernyőszervezethez fordultak, hogy az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) szintjén is megjelenítsék a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt magyar oktatók ügyét. /Mérlegkészítés és jövőtervezés MISZSZ-szemmel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./
2007. január 23.
Ha figyelembe vesszük, hogy a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc is szórványban, a mára már magyarok nélkül maradt Sződemeteren született, hát a magyar kultúra napja kicsit a kultúra veszélyének napja is – jelentette ki Vetési László. A Kiket adott az erdélyi szórvány az egyetemes magyarságnak című vetített képes előadásában a szórványügyekkel foglalkozó református lelkész virtuális zarándoklatra hívta hallgatóságát. A magyar kultúrtörténet eme emlékhelyeinek egy része már elpusztult, java részük az enyészet útját járja. Marosillye. Bethlen Gábor fejedelem szülőhelye. A falunak már nincs magyar lakosa. Római katolikus temploma, református temploma elárvult, használatlan. Déva, Dávid Ferenc vallásalapító rabságának és elhalálozásának helye: romok. Egykor vár volt. Zajkány. Hunyadi János győzelmes csatájának helyszíne. Az emlékmű lerombolva. A piski csata emlékműve szintúgy. Alkenyér: magyar lakosa már nincs. A kenyérmezői csata emlékművén román nyelvű felirat méltatja Paul Chinezul érdemeit. Ez Kinizsi Pál lenne. Alsócsóra. Nincs magyar lakosa. Barcsay Ábrahám költő kúriájában ma a községháza székel, kriptáját kifosztották. Alvinc: Martinuzzi Fráter György barát kastélya romokban. Kemény Zsigmond író szülőháza viszonylag jó állapotban. De csak azért, mert nemrég költözött ki belőle az iskola. Magyarigen. Felsőcsernátoni Bod Péter lelkész, történetíró működésének, halálának helyszíne. Még vagy nyolc magyar él a faluban. A 187 magyar honfinak síremléke csak azért maradhatott meg épen és sértetlenül, mert a rendőrség udvarán áll. Ompolygyepűn – ahol ma már nem él magyar – az 1848-as emlékmű csak azért élte túl a viharos 20. századot, mert nincs rajta magyar felirat. Csombord. Példája annak, hogyan számolódik fel a magyar oktatás. Az egykori nagynevű gazdasági iskolának helyet adó Kemény-kastélyt most árverezi a helyi tanács. Bonchida. Bánffy Miklós író, hajdani külügyminiszter szülőhelye. Talán az egyetlen szerencsés műemlékmentési példa. Érmindszent, Ady Endre szülőfaluja. Két tucatnyi magyar, ha él még ott. Csucsa. Szintén Ady Endre. Ahol a költőre már semmi nem emlékeztet. Legalábbis magyar nyelven olvashatóan. Zsibó. Wesselényi Miklós báró szülőhelye. Kastélya pionírházként működött, ma ifjúsági házként használják. Kerlés, Cserhalom. A Szent László király körül kialakult legendakör szülőhelye. Magyarok: nulla. Cege. A Wass család kastélyát lerombolták, csak egy kis kúria maradt. Romos az is. A család sírjait feldúlták. Vasasszentgothárd, még mindig Wass Albert. Magyarok száma: nulla... Mi, az anyaország és a tömbmagyarság annak árán maradtunk meg, hogy ők, a szórvány felszámolódtak – vonta le a szomorú következtetést Vetési László. Beszélt a tömbmagyarság szórványmentő feladatáról is: az összefogásról, a testvértelepülési kapcsolatok fontosságáról. A kiaknázatlan lehetőségről. /Váry O. Péter: A szórvány a nemzet öregkora (A Magyar Kultúra Napja) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./
2007. március 15.
Bonchidára, Válaszútra, majd Zsobokra utazott március 14-én Sólyom László magyar köztársasági elnök, este pedig a kolozsvári Magyar Operában tartott március 15-i ünnepség díszvendége volt. Az elnököt és feleségét felállva és tapssal fogadták a jelenlévők. Az operagála előtt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Sólyom László ünnepi beszédet mondtak. Az 1848–1849-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve mindketten a nemzet egységére hívták fel a figyelmet. Sólyom László magyar állami kitüntetéseket adott át jeles erdélyi közéleti személyiségeknek. A köztársasági elnök Nagyváradon vesz részt a március 15-i ünnepségeken, majd innen utazik tovább Budapestre. A bonchidai Bánffy-kastélyban Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, üdvözölte az elnököt és feleségét. Szabó Bálint felhívta Sólyom László figyelmét: szükséges közös stratégiák kidolgozása a magyar tudományosságért, az épített örökség védelméért. Sólyom László elmondta: csak gratulálni tud a Transylvania Trust Alapítvány munkájához. Vallomása szerint bármikor szívesen visszajönne Bonchidára, megcsodálni az egykor „Erdély Versailleseként” számon tartott Bánffy-kastélyt. Válaszúton a szórványkollégiumot látogatta meg Sólyom László, majd megtekintette Kallós Zoltán néprajzkutató saját gyűjtésű néprajzi múzeumát is, ezután Zsobokra utazott, ahol a gyermekotthont látogatta meg. A kolozsvári Magyar Operában Markó Béla mondott beszédet leszögezte: 1848 szabadságharca után a nemzetállam eszméje legyőzte a nemzeteket, most pedig a nemzeteknek kell legyőzniük a nemzetállamot. Az Európai Unióban „végre együtt lesz, együtt lehet magyar a magyarral” – mondta. Markó az egységet hangsúlyozta: „Csak egymásnak ne ugorjunk!” Sólyom László beszédében hangsúlyozva: Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek, hozzáfűzve, hogy az egyesülő Európában rohamosan nő a kisebbségvédelem joga. Elismerést nyert az is, hogy az anyaországnak joga van más államok kisebbségét képező nemzetrésze identitásának és kultúrájának támogatására, mondta az elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája magától érthető minimum, a kisebbségi jogok pedig ott, ahol minden feltétel és igény megvan rá, a területi autonómia lehetőségét is magába foglalja. Hozzáfűzte: korábbi hivatalos látogatásán már tolmácsolta, hogy ez a magyar kormány álláspontja is. Sólyom László kijelentette: csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre, az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kialakítása nem halogatható tovább. Sólyom László végül köszönetet mondott felesége és munkatársai nevében azért a szeretetteljes fogadtatásért, amelyben az erdélyiek részesítették. Ezek után a magyar államfő átadta a magyar állami kitüntetéseket, majd operagálával zárult az est. /Farkas Imola, Köllő Katalin: Európában a magyar nemzet megint egységes lehet. Sólyom László bármikor szívesen visszatér Erdélybe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Díjazottak: Auch Sándor, a marosvásárhelyi izraelita hitközség elnöke – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Boér Ferenc, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Cs. Erdős Tibor képzőművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Gálfalvi György író – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Horváth Andor író – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió vezetője – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Márkos Albert hegedűművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Öllerer Ágnes zenetanár – Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt; Szilágyi Júlia író – Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. /Díjazottak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2007. augusztus 16.
Augusztus 15-én a bonchidai Bánffy-kastélyban a Transylvania Trust Alapítvány, a Restauro Projekt és az ESUA Project munkatársai számoltak be munkájukról, valamint az Európai regionális építészet – Három kastély (a törcsvári, az erzsébetvárosi Apaffy- és a bonchidai Bánffy-kastély) helyreállítása elnevezésű közös projektről. Norvég, brit, olasz, német, belga, amerikai és hazai szakemberek részvételével augusztus 4–13. között Törcsváron, Erzsébetvároson, Szászfehéregyházán, Nagybaromlakon és Medgyesen EU-pénzből műhelygyakorlatokat rendeztek. A nyugati építészszakemberek elismerően nyilatkoztak a bonchidai Bánffy-kastélyban működő Nemzetközi Épített Örökség Helyreállító és Szakképző Központ tevékenységéről, amelynek tapasztalatát saját munkájukban is szeretnék hasznosítani. Az ESUA (Európai Építészeti és Városrendezési Iskola) program célja a páneurópai építészeti iskola létrehozása. A bonchidai szakképző központ a legfontosabb ilyen jellegű közép-kelet-európai intézmény 13 európai országból, valamint Ausztráliából és Brazíliából érkező több mint 800 hallgatójának is köszönhetően, és a kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány és a brit Institute of Historic Building Conservation szervezetek irányításával működik – tájékoztatott Hegedűs Csilla ügyvezető igazgató. /-f- : Az épített örökség nem múzeum. Magunkénak kell éreznünk az épületeket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2007. augusztus 17.
Hangversenyterem, recepció, a Bánffy-család történetét dokumentáló állandó kiállítás és kézműves műhely – ez csak néhány azokból a tervekből, amelyeket a bonchidai Bánffy-kastélyban szeretnének megvalósítani a közeljövőben. Jelenleg három fő helyszínen zajlanak a javítások: az egykori kápolna épületében, az istállóknál, valamint a kastélybejárat közelében álló két helyiségben. /F. I. : Egykori arcát nyeri vissza a bonchidai Bánffy-kastély. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2007. augusztus 25.
Schneider Márta, magyar kulturális és oktatásügyi államtitkár augusztus 24-i, kolozsvári látogatásán elhangzott: jövőre, Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulóján Mátyás-, illetve reneszánsz-évet hirdettek meg Magyarországon. Ebből az alkalomból a magyar kormány több, az évfordulóval kapcsolatos kulturális rendezvényt tervez, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy anyagilag is támogatja a kolozsvári Mátyás-szobor restaurálási munkálatait. Az államtitkár elmondta, mivel 2010-ben Pécs lesz Európa kulturális fővárosa, a testvérváros Kolozsvár is méltó módon képviseltetheti majd magát a rendezvényeken. Az államtitkár előzőleg a bonchidai Bánffy-kastélyba, majd a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványhoz is ellátogatott. Augusztus 24-én Emil Boc polgármesterrel tanácskozott, majd megbeszélést folytatott kolozsvári magyar művészeti intézmények vezetőivel a Szülőföld Alap által biztosított támogatásról. Ezt követően Nagyenyedre, majd Nagyszebenbe utazott. „Emil Boc biztosított, hogy a szoborcsoport felújítása a következő esztendőben befejeződik” – közölte Schneider Márta. Arra a kérdésre, hogy mennyi pénzzel támogatná a magyar kormány a szoborcsoport restaurálását, az államtitkár még nem tudott válaszolni. Nem tartotta kizártnak, hogy ezt a rendkívül jelentős kulturális beruházást cégek, vállalatok is támogassák. A román sajtó képviselői érdeklődtek, Magyarországnak miért érdeke támogatni a határon túli magyar műemlékek felújítását. Az államtitkár kifejtette: mindenki érdeke, hogy a műemlékek megmaradjanak a közösség számára, illetve mindazok hasznára, akik itt élnek vagy ide jönnek. – Érdekünk, hogy az embernek ne csak nemzeti, kárpát–medencei, európai, hanem kulturális identitása is legyen – emelte ki az államtitkár. /Nagy-Hintós Diana: Magyarországi segítség a Mátyás-szoborcsoport felújítására. Kolozsváron járt Schneider Márta, magyar kulturális és oktatási államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2007. augusztus 27.
Hatodik alkalommal szervezték meg a Bonchidai Kastély Napokat. A Transylvania Trust Alapítvány és a brit Institute of Historic Building Conservation által rendezett kétnapos programban mindenki talált magának kedvére való elfoglaltságot. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke kifejtette: hat évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy nem lehet rendbe hozni a kastélyt, mára azonban úgy néz ki, van remény a teljes rehabilitációra. Az érdeklődők megismerkedhettek a Kriterion Kiadó Zarándokút, valamint Séta egy csodálatos szigeten című köteteivel, előbbi Dsida-verseket, utóbbi pedig a költő cikkeit, riportjait, novelláit, valamint leveleit tartalmazza. /(köllő): Bonchidai Kastély Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
2007. október 15.
„Nem ünnepelni jöttünk ide, hanem kegyelettételre, adósságot törleszteni azokkal szemben, akik a magyar történelem vérzivatarában kötelességüknek tekintették katonai esküjüket, és a hon érdekében a legtöbbet: életüket adták” – jelentette ki Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke október 13-án Tordatúron, ahol a település határában 1944 őszén eltemetett, hősi halált halt honvédek emlékére állítottak kopjafát. Ezúttal a szokásostól eltérő kopjafaavatásra került sor, ugyanis az 52, hősi halált halt honvéd emlékét egy, a kommunizmus alatt emelt obeliszk jelzi. Az emlékoszlopon orosz, román és magyar felirat található, utóbbit azonban sírgyalázók olajjal bemázolták, így született meg az ötlet, hogy a magyar katonáknak olyan helyen állítsanak emléket, ahol nyugodtan elhelyezhetők az emlékezés virágai, és mécsest, gyertyát lehet gyújtani. Az unitárius templom kertjében elhelyezett kopjafa a település magyarságának és a magyar történelmi egyházak összefogásának köszönhetően készülhetett el. A bukaresti magyar nagykövetség és a magyar Honvédelmi Minisztérium nevében Kisvári Tamás szólt a jelenlévőkhöz, köszönetét fejezvén ki, hogy újabb emlékművet állítottak Erdély területén azoknak a tiszteletére, akik életüket adták Magyarországért. Emlékeztetett: az erdélyi hadszíntéren a tordai csatában vesztette életét a legtöbb magyar katona. A kopjafa leleplezése után Pataky József okleveleket adott át mindazoknak, akik valamilyen módon segítséget nyújtottak az emlékmű megvalósításában. Pataky József bejelentette, jövőre Tordaszentlászlón és Bonchidán szeretnének emlékművet állítani az ott hősi halált halt magyar honvédek emlékére. /P. A. M. : Újabb kopjafa magyar honvédek emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2007. október 17.
Október 16-án a Concordia Vonósnégyes fellépésével zárult az a kétnapos nemzetközi konferencia, amelynek keretében a bonchidai Bánffy-kastélyban működő kulturális központok képviselői találkoztak, hogy megosszák egymással tapasztalataikat és közösen új megoldásokat találjanak. Az European Network of Cultural Centres-Historic Monuments hálózat egyetlen romániai tagja a Transylvania Trust, a bonchidai Bánffy-kastély. A konferencián hét országból vett részt mintegy hetven meghívott. /F. I. : Nemzetközi konferencia a Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
